"Gyerünk, te béna - kiáltott fel iszonyú hangon -, előre, te lajhár, te zugárus, te meszes pofájú! Nehogy fenékbe találjalak rúgni! Mit keresel te itt, a tornyok között? A toronyban a helyed, be kellene zárni, csak elállod az utat a nálad jobb előtt!" - És minden szóval egyre jobban és jobban megközelítette: mikor pedig már csak pár lépésnyire volt tőle, megtörtént az iszonyat, mely minden szájat elnémított, és kimeresztett minden szemet - a tréfamester ördögi kiáltást hallatva általugrotta a másikat, aki az útjában állt. Az pedig, vetélytársának győzelmét látván, elvesztette a fejét, és lába alól a kötelet; elhajította rúdját, és gyorsabban, mint amaz, heves kar- és lábcsapkodással alázuhant a mélybe.
Zarathustra 1:290-300
Új élet átka
Szavakat hányok,
elátkozok mindent!
Őt magát is,
a bosszúálló istent.
Mélyre nyúlok
lelkem feketébe
álmot írok
a világ szemére
haragból szövöm
a gyűlölet álmát
sötét mozgóképen
élheted a drámát
hosszú…