HTML

Dies Irae

"Gyerünk, te béna - kiáltott fel iszonyú hangon -, előre, te lajhár, te zugárus, te meszes pofájú! Nehogy fenékbe találjalak rúgni! Mit keresel te itt, a tornyok között? A toronyban a helyed, be kellene zárni, csak elállod az utat a nálad jobb előtt!" - És minden szóval egyre jobban és jobban megközelítette: mikor pedig már csak pár lépésnyire volt tőle, megtörtént az iszonyat, mely minden szájat elnémított, és kimeresztett minden szemet - a tréfamester ördögi kiáltást hallatva általugrotta a másikat, aki az útjában állt. Az pedig, vetélytársának győzelmét látván, elvesztette a fejét, és lába alól a kötelet; elhajította rúdját, és gyorsabban, mint amaz, heves kar- és lábcsapkodással alázuhant a mélybe. Zarathustra 1:290-300

2015.06.04. 18:56 sablik

Ha én...

Ha énekelnék,

olyan dalom lenne,

amitől örömömben sírsz.



Ha bányászkodnék,

olyan mélyre fúrnék,

hogy szemed ellát.

 

Ha szántanék,

olyan földem lenne,

amin nem vetnélek.




Ha szobrászkodnék,

olyan szobrot állítanék,

hogy elakad tőled a lélekzet.

 

Ha bűvészkednék,

olyan varázslatom lenne,

hogy a világ csoda.



Ha térítenék,

olyan hitről beszélnék,

amitől örömödben sírok.

Szólj hozzá!

Címkék: isten béke bölcsesség univerzum


A bejegyzés trackback címe:

https://diesirae.blog.hu/api/trackback/id/tr517518392

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása