Az emberfeletti ember nem individuumként jön létre, nem önmagában álló lény. Ezért a jelenlegi egocentrikus irányvonal nem kedvez megszületésének.
Az emberfeletti ember, a homo sapiens super, a maga köré gyűjtött emberek támogatásával, összefogásával nyeri erejét. Az őt körülvevő közösségben gyengeségei erősségekké alakulnak. Ezek a közösségek akkor működnek jól, ha a közösség minden egyes tagja kölcsönösen erősíti egymást.
Az emberfeletti ember egyéni akaratból sosem jöhet létre, ehhez szükséges a szocializációs színtereken megélt támogatás. Ezért tartom fontosnak a nevelést.
Egy sikeres környezetben nevelkedett ember, nagyobb eséllyel lesz maga is sikeres, mint egy érzelmileg és szociálisan terhelt környezetben felnőtt.
Ha a jelenlegi civilizációnk során emberemlékezetben megmaradt kiválasztottság érzésével felruházott egyének életét vizsgáljuk, akkor azt a megállapítást kell tennünk, hogy valamelyik szociális színterén az őt körülvevő emberek önkényesen megállapított jelenség (pl. álom), tudás (pl. mély ismeretek valamely területen), biológiai eltérés (pl. hat ujj) alapján önmaguk felé emelik az illetőt. Ennek megfelelően viselkedtek vele, adtak át számára információkat, építették önképét.
Erre talán a két legerősebb példa Jézus, akit születésétől kezdve a Megváltó sorsára készítettek fel (haláláról szóló próféciákat is megosztva vele), és Hitler, akiben a német nép megváltóját fedezték fel erős hittel rendelkező emberek, csoportok.
Tehát az emberfeletti ember létrejöttének alapfeltétele az egymásba vetett hitünk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.